Batthyány Ádám (országbíró)
| Batthyány Ádám | |
 | |
| A Magyar Királyság országbírója | |
| Hivatali idő 1700. március 18. – 1703. augusztus 26. | |
| Előd | Csáky István |
| Utód | Erdődy György |
| Született | 1662. szeptember 13.[1][2] Bécs |
| Elhunyt | 1703. augusztus 26. (40 évesen)[1][2] Bécs |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Szülei | Anna Maria, Freiin Horvath de Palocza Batthyány Kristóf |
| Házastársa | Strattmann Eleonóra Magdolna (1692. november 25. – ) |
| Gyermekei | |
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Ádám témájú médiaállományokat. | |
Németújvári gróf Batthyány II. Ádám (Bécs, 1662. szeptember 13. – Bécs, 1703. augusztus 26.) országbíró, a Dunántúli hadak főgenerálisa.
Élete
[szerkesztés]1662-ben született Batthyány Kristóf (meghalt 1685-ben, 53 évesen) és Palocsay Mária fiaként. Édesapja császári-királyi kamarás, titkos tanácsos, Vas megye főispánja, a Dunáninneni részek főkapitánya, és főpohárnokmester volt, aki 1683-ban részt vett Bécs védelmében.
1685-ben a dunántúli kerületi és a Kanizsával szembeni végvidék főkapitány (Supremus Generalis confiniorum Canisae oppositorum),[3] főpohárnokmester (1687–1693), altábornagy (Feldmarshall-leutnant, 1691). Jelen volt Bécs védelmétől kezdve a törökök elleni minden táborozásban, 1688-ban Székesfehérvárt, 1690. április 13-án Kanizsát foglalta vissza a törököktől. Ezt követően őt nevezték ki a vár új parancsnokává, és leltárt készített az ott talált hadi felszerelésekről. Mivel azt a parancsot kapta a Haditanácstól, hogy a magyar helyőrséget szerelje le Kanizsáról, és helyükbe német zsoldosokat vezényeljen, Batthyány lemondott a várkapitányi tisztségről (megbízható emberét, Berger Kristóf ezredest nevezte ki az udvar).[4] Lemondása után, származása révén, Batthyány Ádám Vas vármegye örökös főispánja (1691) lett, később, horvát bán (1693–1700), országbíró (1700–1703), valamint dalmát bán is.
Házassága és gyermekei
[szerkesztés]Felesége 1693-tól Eleonora Strattmann (1677. május 29. – 1741. november 25.) volt, kitől két fia született:
- gróf németújvári Batthyány Lajos (?, 1696. március 17. – ?, 1765. október 26.) kancellár, valamint 1751-től nádor.
- gróf (majd herceg) németújvári Batthyány Károly (Rohonc, 1698. április 28. – Bécs, 1772. április 13.) tábornagy, nagybirtokos.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
- ↑ a b Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ Arrabona - Múzeumi közlemények 40/1-2. (Győr, 2002). Tanulmányok. Pozsonyi József: A rátkai és salamonfai Rátkay család történetének megválaszolatlan kérdései. 184. o.
- ↑ Somogyi Múzeumok Közleményei 7. (1985)V. Molnár László: Kanizsa vára a török félhold uralma alatt (1600-1690). 90. o.
Források
[szerkesztés]- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
